Akvapóniával oldaná meg a világ élelmezési problémáit a fiatal magyar kutató
Környezetkímélő egyben nagy tömegek ellátására képes módszerekre van szükség. Szmetana Kornél, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertes kutatója szerint a kereskedelmi méretű akvapónia széles körben történő alkalmazása lehet az egyik megoldás.
A Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb, 2020-as Globális Kockázatok riport előrejelzése alapján a közeljövőben egyre több táplálékra lesz szükség a világon, ugyanis 2050-re megduplázódik a népesség élelmiszerigénye, amelynek előállítása a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel már nem lesz lehetséges.
Az élelmiszertermelés során ezért olyan fenntartható megoldásokat kell alkalmazni, amelyek kevésbé károsítják a környezetet, de alkalmasak arra, hogy nagy tömegeket lássanak el tápanyagban gazdag zöldséggel, gyümölccsel.
Bolygónk erőforrásainak megőrzésében az is sokat segít, ha előtérbe helyezzük a növényi eredetű ételek fogyasztását a hús helyett. Mindezeket az irányelveket ötvözve egy fiatal magyar kutató, Szmetana Kornél és társa, Medvecz Réka egy eddig kevésbé elterjedt alternatív módszerrel, az akvapónia kereskedelmi alkalmazásával orvosolná a problémát.
„Az akvapóniával történő élelmiszertermelés áttörést hozhat a környezetvédelmi, valamint a társadalmi problémák megoldásában, mivel a termelés során nincs szükség termőföld területre, és helyileg, akár saját kertben is kialakítható ” – mondta el Szmetana Kornél, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterszakos díjazottja.
„Ennek következtében csökken a termékek kiszállítási ideje, így az emberek közvetlen közelében lenne lehetőség friss, bioélelmiszerek biztosítására. Az sem elhanyagolható tényező, hogy az akvapóniás termeléssel nem lenne szükség vegyszerek, főleg rovarirtók, műtrágya használatára sem” – folytatta gondolatait.
Hozzátette: „a halak és növények közös nevelésének gondolata az ókori keletről származik, a modern akvapónia azonban egy körülbelül 40 éves módszer, hazánkban jelenleg háztáji rendszerekként van jelen, ipari termelésben viszont még nem terjedt el. A megoldással alternatívát szeretnék adni a hagyományos hazai gyakorlatokkal szemben.
Előnye, hogy a környezeti tényezők kizárásával maximalizálni tudjuk a terméshozamot, továbbá a víz visszaforgatásának köszönhetően az ökológiai lábnyom lényegesen alacsonyabb lesz más mezőgazdasági eljárásoknál” – hangsúlyozta a fiatal kutató.
Ahogy fogalmazott: „ez a technika a hazai élelmiszertermelés és egyben a táplálkozás megreformálására is alkalmas lenne. A helyileg vagy akár a városok körül, a fogyasztók közvetlen közelében is telepíthető üvegházak hatására el tudna terjedni a több zöldség és hal fogyasztásán alapuló étrend, elősegítve az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozást”.