Ezen a farmon 30.000 fej saláta terem naponta!
Az üvegházakban és emberi érintés-mentes zöldséggyárakban előállított termékeket szívesebben vásárolják a COVID-19 vírustól rettegő, kórokozó-fóbiás japán fogyasztók. A legújabb japán üzemek a magaspályás vasúti sínek alatti területeket is kihasználják zöldségtermesztésre.
Az asia.nikkei.com weboldal a napokban számolt be arról, hogy a Sara vezető japán kertészeti vállalat és a Mitsubishi Estate ingatlanfejlesztő cég jelentős tőkebefektetést tervez egy új 11 hektáros üvegház-rendszer megvalósítása érdekében. A két vállalat azt tervezi, hogy tíz év alatt 30 milliárd jen (280 millió dollár) árbevételt ér el majd az új beruházásból. Az üvegházrendszer költséghatékonyságát tovább növeli, hogy a termeléshez szükséges energiát biomassza erőművek szolgálják majd.
A Mitsubishi Estate számára nem újdonság a kertészeti ágazatban való terjeszkedés, hiszen már rendelkezik egy leányvállalattal, amely évente körülbelül 80 tonna magas cukortartalmú paradicsomot termeszt, egy hektáros üvegházrendszerében. A Sara ennél sokkal nagyobb volumenben termel, ugyanis japán egyik vezető üvegházi zöldségtermelőjeként a Mitsubishi kapacitásának ötvenszeresét értékesíti.
Az új együttműködés nagyszabású beruházást jelent a japán ágazatban és a tervek szerint a „Smart Farming”, azaz „okos gazdálkodás” megoldásaival – számítógép-vezérelt digitális és precíziós technológiák alkalmazásával termelnek majd. Az üvegházak vezérlése teljesen automata módon történik – beleértve a hőmérséklet-, a fény- és a páratartalom szabályozását is.
A Mitsubishi Estate további beruházásokat tervez az ágazatban és ezzel színesíteni tudja majd a szigetországban megtermelt zöldségek palettáját. A vállalat 2030-ig folyamatos kapacitásbővítést tervez, így tíz év múlva akár 50 hektáros területen is gazdálkodhatnak majd.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.A korszerű, automata vezérlésű, emberi kéz által érintetlen „zöldség-gyárakként” emlegetett zárt termelési rendszerek egyébként egy másik érdekes cikk szerint nagy mértékben megnyugtatják a COVID-19 pandémia miatt kórokozó-fóbiás japán fogyasztókat.
Ezek a zöldséggyárakban előállított termékek drágábbak, mint a hagyományosan termesztett élelmiszerek – azonban az elmúlt időszakban jelentősen olcsóbbak lettek – a fogyasztók örömére.
A „zöldség-gyárak” képesek arra, hogy az év minden napján fenntartsák az állandó minőséget és a stabil termelési mennyiséget. Korábban többen titulálták természetellenes, „mű” élelmiszereknek az ilyen zárt rendszerekből származó termékeket, azonban a pandémia-helyzet ezt a szemléletet is átalakította a fogyasztókban, így mára a japánok biztonságosabbnak tartják a „zöldséggyári” termékek fogyasztását.
Japánban 2020 február óta országszerte 386 növénygyárat tartanak nyilván – a Japán Üvegházi Kertészeti Szövetség szerint. „Ezek közé sok kisebb, kísérleti létesítmény is tartozik – minden esetre az árutermelő „zöldséggyárak” jövedelmezőnek bizonyulnak – mondta Yasufumi Miwa, a Japán Nemzeti Kutatóintézet munkatársa.
A vállalatok az évek során képesek voltak felépíteni olyan know-how-t, amely elősegíti számukra a költségek csökkentését és az üzemméret növelését. Több vállalat is sikeresen növelte termelékenységét, amióta olcsóbb és hatékonyabb világítás-technológiát használnak energiatakarékos LED-lámpák segítségével.
A Spread vállalat például 2018-ban hozta létre második salátagyárát Techno Farm néven. Ez a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, amely napi kibocsátása 30 000 fej saláta. Az üzem működése 70% -ban automatizált. A Spread saláta javasolt kiskereskedelmi ára 158 jen, amely ár körülbelül 40% -kal kevesebb, mint 2008-ban.
A vállalat most együttműködik a Nippon Telegraph & Telephone vállalattal, hogy mesterséges intelligencia segítségével elemzést végezzen az összegyűjtött adatokról a termelési költségek – és a fogyasztói árak további csökkentése érdekében. A Spread vállalat sok más innovatív együttműködés mellett a Kelet-Japán Vasútállomással is szerződést kötött, amely értelmében a magaspályás vasúti sín alatt is élelmiszert termel majd.
Számtalan érv szól Japánban a növénygyárak bővítésére. Ezek a létesítmények garantálhatják a folyamatos zöldség-kibocsájtást, függetlenül az időjárástól és a bizonytalan munkaerőtől. A növénygyárak segíthetnek egy lépéssel közelebb kerülni Japán zöldségekkel történő önellátásához.
A szigetország jelenleg az elfogyasztott élelmiszerek kevesebb, mint 40% -át termeli meg magának, gazdálkodási népessége a 2019-et megelőző 5 évben 35% -kal csökkent – a japán mezőgazdasági termelők átlagéletkora pedig 67 év. A koronavírus további problémákat tárt fel a jelenlegi ellátási láncokkal kapcsolatban, miután befagytak a kínai zöldségszállítások és a sok japán gazdálkodó munkaerő nélkül maradt a külföldi vendégmunkások karantén-korlátozásai miatt. Úgy tűnik, hogy a gyárban termesztett zöldségek iránt nagyobb kereslet mutatkozik, hiszen ezek egyforma méretűek és nem kell megmosni őket a szennyeződések és a baktériumok miatt. Az éttermek és kisboltok is egyre gyakrabban rendelnek salátagyárakból.
Forrás: https://asia.nikkei.com/ ; www.technofarm.com